Az e-közigazgatás fejlettségének emlegetése kapcsán már többször felmerültek az északi országok, de közülük is elsősorban Dánia neve. Az OIO (Open public Information Online) projektet anno 2001-ben a Danish Ministry of Information Technology and Research indította el kb. 220 mFt-nak megfelelő dán koronából. A cél az elektronikus üzenetek interoperabilitása, az egységes üzenetstruktúrák létrehozása és publikálása volt. Természetesen nem csak ez kell a jó e-közigazgatáshoz, de egy nagyon fontos része annak!
A projekt keretén belül - alaposabb kutatómunkákat követően - elkezdték ontani az XML sémákat. Részben saját struktúrákat hoztak létre, részben pedig - elkerülendő a "spanyolviasz" esetét - már meglevő szabványokat honosítottak kisebb-nagyobb módosításokkal. Az üzenetstruktúrák leírására az XML séma típusokat használták, a munkák során pedig erősen támaszkodtak az OASIS (Organization for the Advancement of Structured Information Standards) szabványosító szervezet XML-alapú specifikációira. A megszületett üzenetek értelmezése kötelezővé vált az e-kormányzati rendszereknél, így aki ezeket használva kívánt folytatni C2G/G2C, B2G/G2B kommunikációt, annak a nyilvánossá tett leírások alapján nem volt nehéz dolga, akár házilag is legyárthatta az adatcsomagokat.
Maguk a sémák egy nyilvános tárhelyre kerültek ki (rep.oio.dk). Ízelítőül néhány csomag ezek közül:
- http://rep.oio.dk/dublincore.org/schemas/xmls/
A dokumentumok metaadatainak leírásához átvették a Dublin Core szabványt, amelyet jelenleg is az elektronikus könyvtárak világszerte alapértelmezettként használnak katalogizálásra. Itthon is aktuális téma az elektronikus levéltár, sőt, tudjuk, hogy a papíralapú dokumentumok elektronizált változatainál (scan) is ezen szabvány szerint lehet tárolni metaadatokat. Ha minden dokumentumhoz ugyanazon metaadat-elemek tartoznak, az azt is jelentheti, hogy a különböző dokumentum- és iratkezelő rendszerek hátterében levő adatbázisok felépítése egynásra hasonlíthatna. A 23 nemzeti adatvagyont tartalmazó adatbázisnál a sémák egységesítésénél szintén érdekes lehet elgondolkodni pl. a beadványok, határozatok, egyéb dokumentumok leírása kapcsán az egységes metaadat-halmaz használatán. A rendszerek közötti átjárhatóság (lekérdezések szakrendszerek között), vagy az adatok migrálhatósága (rendszerek váltása esetén) sokkal könnyebbé válhatna.
- http://rep.oio.dk/hr-xml/xml/schemas/RecruitingStaffing/2004/10/27/
Szintén metaadatok megadásáról szól a csomag, de nem dokumentumok, hanem személyek esetén, azon belül is elsősorban HR-rendszerekhez kapcsolódóan az önéletrajzoknál. Hasznos lehet pl. az egységes, strukturált és emiatt automatikusan feldolgozható CV-adatbázis sok helyen - igaz, valamilyen saját struktúrájú adatbázis már most is létezik álláskereső portálok hátterében, de ha ez egységes lenne, akkor könnyen össze lehetne kötni pl. a munkanélkülieket nyilvántartó rendszerrel is. Más helyeken is jól jönnének az egységes CV-k. Kis dolognak tűnik, mégis egyből eszembe jutnak a különböző pályázati kiírások, ahol mindig más-más módon kellett megadni a kulcsemberek adatait, a formázgatásokkal pedig értékes emberórák mentek el. Természetesen nemcsak a pályázatoknál, hanem akármilyen személynyilvántartó rendszernél hasznos lehet az egységes adatstruktúra.
- http://rep.oio.dk/opendocument/
A dokumentumformátumok esetében sem gondolkodtak sokáig, átvették az OASIS ODF szabványát: Open Document Format for Office Applications (OpenDocument). A nyílt szabványok előnyeit nem kell ecsetelgetni: nincsen kötődés egy nem nyilvános, gyártói formátumhoz, a szabadság egyben azt is jelenti, hogy ha pl. a gyártó önkényesen sokszorosára emeli az árakat, akkor könnyen lehet váltani akár más termékekre.
- http://rep.oio.dk/digitalsignatur.dk/xml/schemas/2007/02/08/
A W3C szabványa az XML formátumú elektronikus aláírásról (XML Signature Syntax and Processing) megjelenése után elfogadottá vált az IETF szabványosító szervezetnél is, illetve ezt kiegészítette az Európai Unió a jogi háttér alapján egyéb adatokkal az ETSI közreműködésével. Magyarországon ezen a téren már 2005. őszén történt előrelépés, amikor a MELASZ (Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség) berkein belül végigrágtuk a nemzetközi szabványt és "testreszabtuk" a hazai közigazgatás számára, majd ezt követően végrehajtottuk az első együttműködési (interoperabilitási) vizsgálatokat több különböző alkalmazással. A kriptográfia nem egyszerű témakör, ezért talán még nagyobb eredménynek tekinthető, hogy létezik átjárhatóság a cégek termékei között, az egyik alkalmazás által létrehozott aláírást tudja kezelni egy másik is. Ugyanezt a tulajdonságot nem tudja elmondani magáról pl. a Microsoft Word, ha kap egy Open Office adathalmazt (fordítva viszont már igaz), pedig a dokumentumkezelés elég alapvető fontosságú.
- http://rep.oio.dk/ebxml/xml/schemas/cc/2003/02/17/
Az ebXML egy keretrendszer, amely az e-business folyamatokat határozza meg, nevéből eredően mindenhol XML-alapú kommunikációval. Szintén az OASIS szabványosító szervezet áll mögötte, amely nem alapok nélkül építette fel ezt a világot, hiszen elektronikus kommunikáció már az IP (Internet Protocol) előtti időkben is létezett, amikor még X.25-ös hálózatokon futkostak az X.400 modulok között az EDIFACT üzenetek (EDI rendszerek). Lényegében ezek kerültek átültetésre XML-alapú üzenetekre, illetve web service (SOAP) hívásokra.
- http://rep.oio.dk/ubl/xml/schemas/2.0/maindoc/
Az UBL (Universal Business Language) szintén az OASIS alkotása, és ez adja az üzleti nyelvet pl. az ebXML rendszerekhez is. Az üzleti folyamat minden lépését lefedi a közbeszerzési kiírástól, ajánlatoktól kezdve a megrendelésen, teljesítési igazoláson, számlán át a fizetésig, szállítólevélig bezárólag. Az UBL nyelv számlaüzenetének továbbfejlesztése lett az Európai Unió szintjén elfogadott és az UN/CEFACT által gondozásba vett egységes elektronikus számla is (Cross Industry Invoice). Az UBL mindenfajta kommunikáció alapja a dán e-közigazgatásban, az állam támogatta az üzenetformátum meghatározását és gondozását, de a fejlesztő cégekre bízza, hogy minél több és jobb rendszert építsenek azok alapján. Ezt mutatja az is, hogy külön oldalt hoztak létre az UBL-nek (www.oioubl.info), amelyen még ingyenes és egyszerű XML séma ellenőrzést is el lehet végezni, ha esetleg a programozó nem képes maga megoldani a feladatot (www.oioubl.info/UTSvalidator).
UPDATE:
A mai napon kerültek ki társadalmi egyeztetésre az ÁROP és EKOP projektek, amelyek meghatározzák a konkrét feladatokat 2013 végéig. A fentiekben röviden ismertetett dán sématárhoz hasonló kiírás szerepel a 2.1-es EKOP projektnél: ez szól a közigazgatási rendszerek közötti interoperabilitás megvalósításáról (szabványos interfészeken keresztül), hogy ne kelljen többször bekérni az állampolgár adatait, hanem egymás között a háttérben végre tudjanak hajtódni a lekérdezések.
2.1 Az integrált ügyfélszolgálatok interoperabilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása
Cél hogy korszerű, ügyintézést támogató ügyfél- és ügyintézőbarát rendszer jöjjön létre, valamint a közigazgatási rendszerek közötti adatkapcsolatok kialakításával egyszerűsítsük az ügyintézést, az adatok elérését. Az egységes egészként működő, integrált, infokommunikációs eszközök által támogatott ügyfélszolgálatokon az ügyféltől - amennyiben a más hatóságnál nyilvántartott adatainak felhasználásához előzetesen hozzájárul - olyan adat ismételten nem kérhető be, amely más hatóság nyilvántartásában szerepel. Olyan kormányzati stratégiát és eljárásrendet kell kidolgozni, amely teljes körűen garantálja az állampolgár személyiségi jogainak érvényesülését, ugyanakkor ezen hatékony megoldást választók számára képes a szükséges ügyintézési kényelmet biztosítani. Fokozatosan át kell térni a közigazgatáson belül szabványosított, egyszerűbben és olcsóbban menedzselhető adatkapcsolati formákra, interoperabilitás megteremtésére.
|
