Egy tanulmány látott napvilágot 2013. áprilisában, amely összefoglalja, hogy Európa hol tart most az eID megoldások terén. Ebben alapvetően a jelszó-alapú (statikus: username/password, dinamikus: one-time-password) és kriptográfia-alapú (PKI) megoldásokat elemezték.
A tanulmány kiemeli, hogy az északi országoknál a különböző technológiák elterjedtsége mellett sokat segít az is, hogy az elektronikus közigazgatási megoldások és a bankok, mobil szolgáltatók között szoros a kapcsolat. A jelszó-alapú megoldások is a banki világból ismert és elterjedt dinamikus jelszavas technológiákat használják. Magyarország rendszerei a csehek, szlovének és máltaiak kormányzati megoldásaihoz hasonlítanak abban a tekintetben, hogy a statikus "username/password" pároson túlmenően "software token" alapú kriptográfiát is használnak (nem chipkártyán tárolt kulcsokat is használunk felhasználó-hitelesítés és elektronikus aláírás során).
5. § (2) Amennyiben törvény és kormányrendelet az adott közigazgatási hatósági eljárás biztonsági és hitelességi követelményei alapján előírja, az adott eljárásban kizárólag minősített elektronikus aláírás vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú aláírás, valamint minősített időbélyegzés használható. /forrás: 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet/ A felhasználó-hitelesítési megoldások országokra lebontva:
 Az elektronikus aláírási megoldások országokra lebontva:
 Érdekes, hogy az okostelefonos, NFC-alapú, e-közigazgatási megoldásokat néhány éve középpontba helyező Törökországról nagyon keveset írnak. Az észtek és az északi országok fejlettségi szintjét eddig is ismertük, a többi ország helyzetéről azonban fontos adatokkal szolgál a tanulmány.
Kapcsolódó anyagok:
|